Másnap reggel Jaina átsietett Atma-hoz, akit ideiglenesen egy közeli épületbe szállásoltak el, hogy segíthessenek neki. Az épület bejáratánál Kakashi üldögélt, úgy tűnt nem sokat aludhatott az éjjel. Jaina leült mellé a lépcsőre és várta, hogy a férfi szólaljon meg.
- Megmondtam Sasuke-éknak, hogy mi történt – kezdte Kakashi. – De azt már nem bírtam megmondani, hogy Atma az a szörny. Talán, hibát követtem el.
- Nem lehet tudni. Helyesnek érezted?
- Igen. Nem akartam, hogy Atma átmenjen azon, amin Naruto. Félek, hogy valami őrültséget csinál.
- Nem hinném. Atma nem engedné! Benézek hozzá - kelt fel Jaina. – Lehet, hogy jól tetted, Kakashi, ne bánkódj miatta.
Kakashi nem szólt csak nézett maga elé. Jaina szavak nélkül is értette, hogy mi bántja Kakashit. Megfogta a férfi fejét és egy gyengéd csókot lehelt a feje tetejére. Szerette Kakashit, és ezen semmi de semmi nem változtatott. A férfi megérintette a lány kezét, de továbbra sem nézett rá. Jaina bement a házba. Odabent Atma-t az ablak előtt állva találta meg. Jaina nem látta, de érezte a lány mérhetetlen fájdalmát. Ez alkalommal nem húzódott el Jaina tudat érintésétől, hanem még inkább engedte. Jaina a lány mellé ment. Érezte a küzdelmet, amit a lelkében vívott egy jóval, erősebb erővel. Érezte Atma segítségért könyörgő lelkét. Jaina felé nyújtotta a lelki énjét, mint valami kezet. Atma lelke, tudata megragadta és fogta, mint a tátongó mélység fölött lógó ember a kötelet. Érezte a hálát is, amit a jelenléte miatt kelt Atma lelkében. Jaina segíteni akart, de Atma csak lelki támasznak, kapaszkodónak akarta Jainat. Ekkor lépések hallatszottak. Atma az ajtó felé fordult, és meglepetten hökklött hátra a tudatában. Jaina megérezte az okot. Sasuke, Sakura és Naruto jelent meg, nyomukban Kakashi.
Atma először meglepte, hogy mindenki körülötte van, majd kiszolgáltatottnak érezte magát. Bár érezte Jaina csillapító érzéseit, mégis szégyenkezett. Már az egész testét körbe vette a kékláng, a lelkében, pedig óriási harc dúl közte és az ellenséges szörny, Usachi között. Félt, hogy képtelen lesz megakadályozni Usachi megjelenését. Erre most körülötte vannak azok, aki… akiket kedvelt.
- Miért jöttetek ide!!! – szakadt fel belőle a kiáltás.
Sosem volt ennyire mérges, mint most. Szinte tajtékozott.
- Atma! Segíteni akarunk - kezdte Jaina.
- Nem kell segítség! Mit tehetnétek? Megölnek? – lökte el Jainat, aki a falnak esett.
Atma ordított és kiugrott az ablakon. Kakashi Jaina-hoz lépett, aki kissé kábult volt. Atma rohant ki a faluból. Minél távolabb akart kerülni ettől a helytől. Sajnálta Jainat, de nem akarta, hogy veszélybe kerüljön bárki. Most már értette, hogy miért lett annyi Kamereon nindja öngyilkos. Mert túlságosan féltették a környezetüket. Atma kiért a faluból, és megállt a hídnál. Nem volt fáradt, csak elkeseredett.
- Kérlek, ne menekülj, megoldhatjuk - hallotta a háta mögött Sasuke hangját.
Utána jött? Miért? Miért áldozza fel magát?
- Miért jöttél utánam? – kérdezte ránézve a fiúra.
- Mert tudom, hogy együtt képesek leszünk legyőzni azt a lényt.
- Tudod te egyáltalán, hogy mi az a lény? Hogy ki az az Usachi?
- Nem, csak azt tudom, hogy a bátyám és a csapata élesztette fel! – válaszolta gyűlölettel Sasuke.
- Hát ez a te végzeted, ezért teszel mindent. Mert gyűlölöd azt, aki elpusztított mindent! Sasuke tudod, egyáltalán, hogy mit teszel? – kérdezte kétségbeesetten Atma. – A saját véred pusztítod!
- Ő is ezt tette!!!! – kiáltott Sasuke.
- És te is olyan akarsz lenni, mint ő!!! Kegyetlen gyilkos? Én az ellen küzdök, hogy ne pusztuljon el, akiket szeretek, és te, arra teszed fel az életed, hogy a véred ellen fordulsz. Mennyiben vagy más, mint ő? Ha egyszer gyűlölsz, többé nincs vissza út. Ha már ölsz, soha nem mosod le a mocskot a kezedről. Bélyegként fogod hordozni, megszűnsz létezni.
- Elég! – kiáltott Sasuke. – Nem érdekel! Te nem tudod, milyen, amikor a szemed láttára megölnek mindenkit, aki közel áll hozzád, és mindezt egy olyan valaki, akivel együtt nőttél fel. Aztán mikor már csak te maradtál, gúnyosan megaláz, majd ott hagy, mint egy kutyát!
- Tévedsz Sasuke. Tudom, hogy mit érzel – szólalt meg Atma, de a hangja, már nem a lányé volt.
Mély morgó szerű hang mondatta vele. A lány körüli kékes láng megváltozott mintha szárnyai nőttek volna. Atma arcán látszott, hogy küzd valami belső ellenség ellen. A szeméből könnyek csurogtak le az arcán. Ekkor jelentek meg a többiek.
- Igyekeznünk kell - suttogta Atma, újra a saját hangján. – Meg kell találnunk a táblát, mielőtt késő!
- Induljunk - szólalt meg Jaina.
- A Hokage elengedett minket – indult meg Kakashi. – Bírni fogod az utat? – kérdezte Atmatól.
- Muszáj lesz bírnom.
Elindultak Atma ment elől Jaina és Kakashi között, utánuk a három tanítvány. Hallgatagok voltak. Mindannyian a gondolataikba merültek.
Talán egyikük sem vette észre a nem messze, őket figyelő Gaarat. A fiú hallotta, mit beszélnek. Azt is tudta, hogy nem volt egyedül. Mások is rejtekhelyről figyelte a kis csapatot. Gaara őket is látta. Haga és Lilly most egymással beszélték meg a hallottakat. Nem messze mögöttük Neji is ott volt. Gaara közelebb ment a lányokhoz, akárcsak Neji. A másik fiú felfedezte Gaarat, de úgy tűnt most sokkal fontosabb dolog miatt nem fedi fel őt a lányok előtt.
- Neji? - lepődött meg Haga. - Te mit keresel itt?
- Amit ti - válaszolt Neji.
- Hallottad? - kérdezte Lilly.
- Igen, hallottam.
- Szerinted nem kéne nekünk is velük tartani? Elvégre ez a szörny másokat is megölhet! - nézett az egyre távolodó csapat után Lilly.
- Nem hiszem, hogy jó ötlet - mondta Haga. - Minket talán nem büntetnek meg, de Nejit igen! Őneki van csapata és mestere!
- Én akkor is utánuk megyek - suttogta Neji határozottan. - A társaim biztos nélkülem is veszik az akadályokat, de mint Lilly mondta. Ez túlnőtt a kis veszélyen. Az a lány...
- Egy Kamereon nindja! - szólalt meg Gaara előlépve rejtekéből.
- Gaara! - lepődött meg Lilly.
- Miből gondolod, hogy az a lány egy... ? - kérdezte Haga.
- Felismertem. Csak ez magyarázza meg rendkívüli képességét!
- Akkor még inkább utánuk kell mennünk! - mondta Neji.
Mindannyian a lassan eltűnő csapat után néztek.
- Biztos, hogy ezt akarjuk? - kérdezte Lilly. - Ha elmegyünk, lehet, hogy soha nem leszünk juninok, sőt, lehet, hogy meghalunk!
- Nem félek egyik dologtól sem - morogta Gaara.
- Én sem! - bólintott Neji.
- Nekem is mindegy! - nézett Lillyre Haga.
- Akkor legyünk szövetségesek! - mondta Lilly. - Azért, hogy esélyünk legyen.
- Legyünk - nyújtotta a kezét Neji.
Gaara egy percig nézte őket, majd ő is rátette Neji kezére a kezét. Utána Haga, majd végül Lilly zárta le a szövetség körét. Az első lépést Gaara tette meg, utána Neji, majd a két lány. Némán fogadták el Gaarat vezetőnek. Mindannyian tudták, hogy jelenleg ő a legképzettebb.
Neji a maga részéről helyesnek érezte, hogy a csapat után mentek, mégis volt benne egy kis aggodalom. Ha Gaaranak igaza van, akkor Atma veszélyesebb, mint gondolta. Sokat hallott a Kamereon nindjákról ahhoz, hogy tudja Lilly afeletti félelme, hogy talán nem térek vissza, igaz. Mégis neki indultak és követik a csapatot. Bár azt nem értette, hogy Sasuke testvérének milyen csapata van. Sőt, azt sem tudta, hogy Sasukenak van testvére. Ő nem az egyetlen túlélő? De talán most mindent kiderít. Már egy ideje gyalogoltak, mikor Gaara megtorpant. A többiek követték a példáját és feszülten figyeltek. Valami furcsa érzést érzett a fejében, ami hamar megszűnt. A következő pillanatban a vak nő, Jaina jelent meg előttük:
- Ti mit kerestek itt? - kérdezte.
- Titeket követtünk! - szólalt meg határozottan Gaara.
- Nem tartom jó ötletnek! - jelent meg Kakashi és a többiek. - Térjetek vissza...
- Kakashi! Tudják! - vágott közbe Jaina.
A sensei elgondolkodott, majd Atmára nézett. Atma gyengének tűnt és fáradtnak. Mintha több tonna terhet cipelt volna. Szemében mégis erő volt. Mintha nem is ő lenne. Kakashi visszafordult Neji-ékhez:
- Nagyon veszélyes dolgot tettetek! - sóhajtott.
- Nem félünk tőle! - mondták szinte egyszerre.
- Rendben, velünk jöhettek, de azt teszitek, amit mondok! - nézett komolyan Kakashi mindannyiuk szemébe.
Gaara bólintott, mire a többiek is beleegyeztek. Neji kicsit jobban érezte magát, azzal a tudattal, hogy nem tilosban járnak, részben.
Lilly a maga részéről örült, hogy nem kell lopózva követni a csapatot. Kitudja, mikor lesz szükségük egy juninra. De azt nem értette, hogy Jaina honnan tudta, hogy követik? Talán az a furcsa érzés a fejében a válasz a kérdésre. A mellette baktató Haga is mélyen a gondolataiba merült. Vajon mennyire biztos, hogy helyesen cselekszenek? Lilly nem szerette az arctalan ellenséget. Jobban szeretett szemtől szemben kiállni valakivel. Tudni akarta, ahogy akit ő megöl, vagy megsebesít az úgy is marad! Eddig jutott a gondolataiban, mikor az élen haladó Atma hirtelen térdre borult. A kékes láng, mint valami kiszabadult szellem kicsapott a testéből és alakot kezdett ölteni előttük. Először egy sárkány alak jelent meg, ami aztán egy lány testét vette fel. A lány kinézetéből látszott, hogy nem ember. Fehér bőre, fekete haja és hideg kék szeme volt. Körbepásztázta a környezetét. Atma eszméletlen testére nézve elmosolyodott. Kegyetlen, gúnyos mosolyától Lilly hátán futkározott a hideg.
- Hát - kezdte rekedtes hangon a lány – ennyit a híres kamereonokról - indult Atma teste felé. – De arra nem számítottam, hogy desszertet is kapok a tested mellé Atma!!!
Sasuke Atma és a lány közé állt:
- Ne merj hozzá nyúlni Usachi!!! – sziszegte Sasuke a kunai-ját a kezében tartva.
- Takarodj az utamból, kölyök! – morogta Usachi, de a fiú nem mozdult.
A többiek is, Lillyvel együtt védelmezőn Sasuke mellé álltak. Egy volt a céljuk és ezért képesek voltak, ha kellett, váll vetve harcolni.
- Hogy mertek ellenem szegülni. Nem tudjátok, hogy ki vagyok? – kérdezte nevetve Usachi. – Megismeritek az erőm hatalmát… - hirtelen megállt és felnézett az égre. – Szerencsétek van… - nézett újra a csapatra – Mennem kell! – tette hozzá és átváltozott egy sárkánnyá. – De még nem végeztünk…. – morogta a sárkány, aztán elrepült.
Sasuke-ék még követték a tekintetükkel, amíg el nem tűnt a látóhatáron, majd a magához térő Atma köré gyűltek.
- Mi történt? – kérdezte Atma. – Hova lett?
- Elment - válaszolt Haga.
- Tessék??!!! – pattant fel Atma és körülnézett.
- Valaki hívhatta őt - kezdte Sakura.
- Hívta is! – mondta határozottan Jaina.
- Áááááá!!!! – kiáltott fel dühösen Atma, ami mindannyiukat meglepte. – Ez nem lehet - tette hozzá a fejét fogva.
Pár percig mindannyian figyelték Atmát, aki aztán sóhajtva fordult feléjük:
- Nem kérhetem, hogy velem tartsatok, ez az én háborúm, nekem és a népemnek kell helyre állítani a rendet.
- Veled megyek! – mondta határozottan Sasuke és közelebb lépett Atmához.
A többiek is előre léptek egyet, jelezve, hogy Atma rájuk is számíthat.
- Hálás vagyok, hogy kiálltok, de…
- Mondd, hogy mit kell tennünk! – mondta Kakashi.
- Van még egy lehetőség, hogy megállítsuk. De sietnünk kell. Most a gyorsaság a fontos, még akkor is, ha az összes chakrát felemészti.
- Menjünk! – szólalt meg Gaara.
Atma bólintott, majd a menet irányba fordult és egy éleset füttyentett. Egy sólyom szállt le a felemelt karjára. Atma motyogott neki valamit, majd elengedte. A sólyom elrepült, Atma pedig összegyűjtötte a chakráját. Mindenki hasonló képpen cselekedett, majd hihetetlen sebességgel vágtak neki az útnak, egyik fáról a másikra ugrálva.
Hihetetlen, hogy Atma ereje mit sem csökkent így, hogy már csak a saját erejét használja – gondolta Haga. Milyen ereje volt akkor mikor vele volt Usachi. Egyébként ki ez az Usachi? Hogy került Atma testébe? Ezek a gondolatok jártak a fejébe követve a csapatot. Ami még meglepte, az a vak nő, Jaina követő képessége. Mintha nem is lett volna vak. Milyen titkokat rejt ez a két lány? Sosem gondolta volna, hogy találkozik olyanokkal, aki még rejtélyesebbek, mint ő maga. Persze akkor még nem beszélt Gaara-ról. Meg kell vallania, hogy nagyon felcsigázta az érdeklődését ez a fiú. Szinte bizsereg a teste a tudattól, hogy itt van mellette. Most is szinte miniméterek választották el a kezüket egymástól, ahogy haladtak előre. De valami feltűnt neki. Mintha Gaara szándékosan tapadna rá. De miért? A legközelebbi érintkezésnél megtorpant, a fiú karját megragadva. Ez a mozdulat váratlanul érte is Gaarat nem mutatkozott rajta:
- Mit akarsz? – kérdezte Gaara.
- Az a kérdés, te mit akarsz? – vágott vissza Haga.
- Miből gondolod, hogy akarok valamit?
- Mert mindig a közelemben vagy és már sokadszorra…
- Ó, ne haragudj – vigyorgott gonoszan – olyan lassú vagy, hogy az már fárasztó volt.
- Meg is előzhettél volna! – tette karba a kezét Haga.
- Ti meg mit csináltok? – hallatszott Lilly hangja.
- Semmit - indult tovább Haga, némiképp bosszúsan.
Az út hátra lévő részében Haga szemmel tartotta Gaarat, aki bár nem közelített hozzá, mégis a közelében volt. Még, hogy semmit nem akar tőle – morogta magában Haga. De aztán más vonta el a figyelmét. Olyan volt, mintha több alak suhant volna el mellettük. Aztán észrevette, hogy néhány maszkos nindja csatlakozik a csapathoz. Atma pusztán egy bólintással nyugtázta a jelenlétüket, majd haladtak tovább.
Kakashi egyre csak érezte Jaina fáradságát. De úgy tűnt Sasuke és a többiek sem bírják sokáig. Kezdenek lemaradozni Atma mögött. Mi hajtja még előre ezt a lányt? Milyen erő lakozik benne? Mikor eszméletlenül feküdt a földön, azt hitte Kakashi, hogy teljesen elveszítette az erejét. Tévedett. Atma eddig arra használta, hogy féken tartsa Usachit, most viszont megszabadult tőle, így erejét másra használhatja. Ha ilyen ereje van, milyen ereje van Usachi-nak? Lehet, hogy erősítést kellene hívni. Nem! Az már van. Atma hívott valakiket. De kiket? Úgy tűnt a népéből hívott erősítést. Arctalanok és titokzatosak. De Atma megbízik bennük. Este felé már Kakashi is érezte a fáradságot. Ekkor hirtelen megálltak. Előttük egy hatalmas kanyon terült el. A kanyon közepén egy magas kő építmény. Atma e mellette álló titokzatos csapatnak mutatott néhány jelet, mire sorra eltűntek. Atma csak állt és figyelte a kőépítményt. A szél fújni kezdett, meglengette a lány haját. Kakashi a többiekre nézett. Mindannyian titkolták, de fáradtak voltak. Jaina leült a földre és behunyta a szemét. Kakashi érezte a tudatát, ahogy a távolba kémlel. Sasuke Atma mellé állt és ő is figyelte, amit a lány.
- Tudják, hogy jövünk! – suttogta Jaina. – Ááááá - kiáltott és a fejét fogta.
Atma motyogott valamit, majd Jaina felé dobta a fénygömböt, ami a kezében születet. Jaina eszméletlenül dőlt el.
- Mit csináltál? – lépett oda hozzá Kakashi.
- Az életét mentettem meg - suttogta Atma. – Usachi ellen veszélyes tudat-támadást intézni.
- De így védtelené tetted Jainat - morogta Sakura.
- Nem lesz baja. A társaim elrejtik. Szükségünk lesz rá, de nem most!
Mint egy parancsra két, maszkos jelent meg és az egyikük felvette az eszméletlen Jainat. Kakashi szólni akart, de Atma intése leállította:
- Nem lesz baja - mondta a sensei-nek.
A két alak eltűnt Jiana-val.
- És most? – kérdezte Gaara.
- Várunk - suttogta Atma.
- Mire?
- A társaim igyekeznek némi esélyt adni nekünk. De az időbe tellik. Addig pihenjetek, szükség lesz az erőtökre.
Mindannyian leültek valahova és vártak. Beesteledett, mikor megjelent néhány maszkos nindja. Atma suttogva beszélt velük, úgy tűnt kissé gond lehetett, mert Atma arca feszült és aggódó volt. Végül sóhajtva masszírozta az arcát. Kakashi odalépett:
- Mi történt? – kérdezte.
- Nos, Usachi megölte azt, aki kiszabadította, és megkínzott két akatsuki-k közül. Ezek szerint gyorsan erősödik.
- Tehetünk valamit?
- Ma nem, Usachi nem fog éjjel támadni, muszáj neki pihenni, hogy képes legyen megvédeni magát.
- Akkor támadjuk meg most!! – szólalt meg az odajövő Neji.
- Bolond - sóhajtott Atma. – Akkor még lesz némi esélyünk, ha kipihenitek magatokat.
Neji arcán némi sértődés jelei mutatkoztak.
- Lesz még esélyed bizonyítani erős mivoltod, Neji – tette a fiú vállára a kezét Atma. – De ne légy bolond. Én ismerem Usachit, és tudom, mire képes. Hajnalban, kissé védtelen - mosolygott Atma. – Ezt akarom kihasználni!
- Miért védtelenebb? – kérdezte az odajövő Naruto.
Úgy tűnt a többiek is odagyűltek.
- Mert a sárkány vére gátolja. A sárkány erős és legyőzhetetlen nappal, este még inkább, de hajnalban valamiért gyengék.
- Ez biztos?
- Igen, az - sóhajtott Atma. – De most pihenjetek, az őrséget már felállították.
Mindannyian pihenni tértünk. Az álom azonban mindenkit elkerült.
Jaina magához tért, és egyből érezte, hogy képtelen kapcsolatba kerülni a többiekkel. Mintha megvakult volna. Sötét volt és képtelen volt megmondani, hogy hol van. Ekkor egy kéz érintette meg a karját és egy ismeretlen, rekedtes hang szólalt meg:
- Nyugodjon meg – mondta. – Atma kérte, hogy vigyázzunk magára. Most képtelen használni a tudat-kapcsolatot. Le kellett zárnia Atma-nak, hogy megvédje Usachi ellen.
- Ő hol van? A többiek? – kérdezte Jaina.
- Támadásra készülnek!
- Nekem mellettük a helyem!! – ült fel Jaina.
- Kérlek ne! – hangzott egy másik, öregebb hang. – Rád itt van szükség. Hamarosan segítened kell nekünk, ezzel nekik is.
- Hogyan? Nem tudom használni.
- Azt majd fogod tudni. Atma elereszt téged, csak idő kell. Légy türelmes. Már hajnalodik. Hamarosan.
- Itt van, igyál, ha éhes vagy szólj – adott át az előző hang gazdája Jaina-nak egy kulacsot. – Vissza kell venned az erődet.
Jaina ivott a kulacsból. Bár kicsit félt, még is tudata mélyén érezte, hogy bízhat bennük. Remélte Kakashi jól van.
Hajnalodik. Vajon sikerül e a terv, és nekünk mi lesz benne a feladatunk? – Gaara idegesen nézte a távolt kémlelő, merengő Atmat. Mi lesz már!!! Hamarosan teljesen fent van a nap! Atma hirtelen felé fordult és megszólalt:
- Mindenki!!! Szeretném elmondani a tervet. Egyszer mondom el, úgy hogy figyeljetek!!!
Mindenki Atma köré gyűlt. Pár másodpercig Atma mindannyiuk arcán végigjáratta a tekintetét, majd folytatta:
- A kanyon elég fedezéket nyújt, ahhoz, hogy észrevétlen közelükbe kerüljünk. Mivel az egyetlen, aki kiismeri itt magát, megölték, nekünk kedvez a helyzet. De ettől, még nem lesz könnyű dolgunk. Usachi és a megmaradt akatsuki-k okosak és a legjobb harcosok. Kérlek titeket, ne hősködjetek!!!
- Mit kell tennünk? – kérdezte izgatottan Naruto.
- Három csoportra osztjuk magunkat. Két csoport két oldalt közelíti meg a Homojai-t – mutatott az építményre. A harmadik csapat megpróbál bejutni az Homojai-ba. Amíg a többiek lekötik a kint lévőket, remélhetőleg az összes ellenség kint marad, addig a bent lévő csapat Usachit próbálja visszazárni a helyére.
- De ha egyszer már ki tudott szabadulni belőled - kezdte Kakashi. – Nem teheti meg még egyszer?
- Nem belém zárjuk - suttogta Atma. – Hanem a kriptájába!
- Eddig miért nem volt ott? – kérdezte Lilly.
- Mert csak ötven évig képes a kripta tartani Usachit, aztán bezárják egy testbe, amíg, újra visszazárhatjuk őt oda.
- Nem lehet erősebb kriptába zárni? – kérdezte Neji.
- Nem, a népünk csak ennyit bír.
- És ha több nép összefogna? – kérdezte Sakura.
- Hogy aztán bárki szabadon engedhesse. Nem, - horkantott Atma. – A népem inkább viseli a terhet, mint bármelyik más, hataloméhes néppel szövetkezzen.
- De most mégis egy ilyen hataloméhes nép segítségét kéred! – morogta Gaara.
- Nem kértem - suttogta Atma és elfordult. – Elmehettek, senki nem tart vissza bennetek!
Senki nem mozdult.
- Maradunk, mert reméljük egyszer bízunk egymásban annyira, hogy végleg elpusztítsuk Usachit – mondta Sasuke.
- El fog jönni az a nap - suttogta Atma. – A két csapat a négy-négy csapat, hozzájuk csatlakozik kettő-kettő a népemből, én és a maradék a Homojai-t vesszük célba.
- Rendben - bólintott Gaara.
- Kérlek, hogy legyetek óvatosak!! – mondta Atma.
Mindenki bólintott, majd elindultak. Gaara izgatottan nézett a küzdelem elébe. Bár a társai nem voltak vele, mégis tudta, hogy Lilly, Haga és Neji tökéletes társai lesznek a küzdelembe. Tekintete Haga-ra siklott és akaratlanul is be kellett vallania, hogy nem közömbös számára, a kezdetben rivális lány. Egy pár perc múlva, már egész közel értek az építményhez. A Homojai előtt egy tisztás terült el körbe elhelyezett kövekkel. Gaara látta a társait, ahogy rejtőzve várják a jelet a támadásra, amit ő fog meg adni. Bár jó érzés töltöttel el a gondolatra, hogy parancsolhat, a felelősség súlya megrémítette. Nincs senki, aki megmondhatná, hogy mi a helyes, nem javíthat, ha egyszer hibázik. Hirtelen egy sólyom repült el a tisztás felett vijjogva. Ez volt a jel! A társaira nézett és bólintott. Szinte mindkét oldalról neki indultak a körhöz, melynél ott voltak akatsuki mind a kilenc tagja. Ám ők sem voltak tétlenek. Sorba tűntek el, hogy az ellenség mellett, vagy az előtt ott teremjenek.
Sasuke kereste a tekintetével a bátyát, de az nem volt az ellenség között. Akárcsak Usachi. Hol lehetnek? Bár az ellenség létszáma jóval kevesebb volt, mégis tartották magukat. Naruto minden erejével küzdött a nála jóval, erősebb ellenféllel. Segítségére volt ugyan egy kamereon nindja, de attól még nehezen tartották magukat. Sasuke épp, hogy el tudott hajolni az ellenfele csapása elől. Valamiért erősek voltak. Ekkor jelent meg Atma, nyomában néhány kamereon nindja. Hirtelen mindegyik akatsuki egy pillantást vett az érkezőkre, majd gonosz vigyorral újra folytatták a küzdelmet. Sasuke eddig azt hitte ennél nagyobb ellentámadásra nem képesek az akatsuki csapat, hát tévedett. Mintha erőt merítenének valahonnan. Atma megtorpant és figyelte a küzdelmeket. Szemében rettegés és fájdalom látszott. Sasuke nem értette. Mit tud Atma, amit ők nem? Alig gondolta ki a kérdést, fényességgel, mely kis híján elvakította, megjelent Usachi, sárkány alakban. Sasuke egy éles rántást érzett és a következő pillanatban a társaival együtt egy-egy fához szegeződtek. A ellenfeleik Usachi körülálltak. Egyedül Atma állt Usachival szemben. Lágy szellő söpört végig a tájon. Sasuke figyelte az egymással szemben állókat. Atma már nem félt, semmi jelét nem mutatta a bizonytalanságnak. Ehelyett határozottan és mindenre elszántan nézett farkasszemet Usachival. Hirtelen támadtak egymásra. Két hatalmas erő csapott össze. Sasuke lélegzete is elállt az erőtől, amivel küzdöttek. A küzdelem sokáig tartott, aztán Atma gyengülni kezdett. Többször vétett és volt, mikor alig bírt elugrani a támadás elől. Egy ilyen alkalmával nekicsapódott az egyik sziklának.
- Atma!!!! – kiáltott Sasuke.
Próbált szabadulni, de nem bírt. Usachi nevetve közeledett Atma felé.
- Hasztalan az erőlködésed, Atma - szólalt meg Usachi a lány fölé tornyusulva. – Úgyis az lesz, amit akarok!!!
Atma felnézett rá, de már nem volt ereje. Usachi a lány derekánál fogva szájába vette és elrepült vele.
- Atma!!!! NE!!!! – kiabált Sasuke és a többiek is megdöbbentek.
Atma gyengének érezte magát. Usachi abba a barlangba vitte, ahol a két kőtábla volt. A helyiség közepén egy kőasztal állt az egyik végén egy hatalmas fehér szikla. Mikor Usachi letette a lányt a kő asztal mellé az egyik sarok árnyékából Itachi lépett elő. Atma minden erejét összeszedve próbált talpon maradni. Mindene fájt, és úgy érezte, mintha milliómázsányi kő húzná lefelé. Itachin nem volt más csak egy törülköző a derekára csavarva. Atma nézte, ahogy odajön hozzá és nem tudott mozdulni. Itachi megállt előtte, és megsimogatta az arcát, majd lecsúsztatta a lány vállára a kezét, kibújtatta a vállát a felsőjéből. Atma remegve nézett a fiú sharingan-tól piros szemébe. Itachi, már majdnem teljesen lefejtette róla a felsőt, mikor hirtelen erőt merített, és elütötte a fiú kezét:
- Neeee!! – kiáltott és hátrébb lépett.
Usachi, aki eddig ember alakban figyelte a jelenetet, most gonosz vigyorral széttárta a kezét. Valamit motyogott és ez által a szelleme egyesült Atma-val. Pár percig Atma csak meredt maga elé, majd Itachi-ra nézett. Szeme, mely eddig felemás színű volt, most egy színű kék lett. Atma lelke figyelte, mint valami külső szemlélő, hogy Itachi birtokba veszi a testét. Érezte a fiú érintését, csókjait… de nem tehetett ellene semmit. Usachi hatalmába kerítette a testét és úgy mozgatta, mint egy bábot. Atma próbált küzdeni, de gyenge volt. Lelkében zokogva figyelte, hogy mit tesznek. Sasuke! – kiáltott fel lelkileg és gondolatai egyre csak a fiatal Uchiha fiú felé kalandoztak. Vajon mit csinálnak? Élnek e még! Hallotta a saját és Itachi kielégülésének hangjait. Aztán Usachi nevetését. Érezte, hogy Usachi megtalálta Jaina tudatát védő burok nyitját. Kinyitotta és kéjes érzéssel kinyúlt, hogy elpusztítsa Jainat. Neee!!! – gondolta kétségbe esve Atma és újra összeszedte az erejét, hogy megakadályozza Usachi tettét. Már érezte, ahogy Jaina küzd Usachi ellen, hasztalanul. Mikor Jaina halálának rezgése Atma tudatába került a düh egyre csak gyűlni kezdett benne. Annyi mindent veszítet, annyi mindenkit ölt meg Usachi. Ezt nem hagyhatja tovább! Ezzel a gondolattal mindent meghazudtoló erővel, ami még a magabiztos Usachit is meglepte, a bitorlóra támadt. Érezte, ahogy Usachi küzd az ellen, hogy Atma visszaszerezze az uralmát a saját teste felett. De a veszteségek miatti fájdalma és dühe erőt adott, hogy Usachit kiűzze a testéből. Majd mikor újra a testében volt egy ismeretlen, szinte tudattalan nyelven motyogott, kezével idegen jeleket rajzolva a levegőbe. Usachi fájdalmasan sikoltott, majd a felfénylő fehér kőbe szívódott. Mikor Atma elmotyogta az utolsó szót a kő bezáródott és Usachi kiáltása elhalt a térben. Atma utolsó erejével látta, hogy Itachi eltűnik, és hallotta Naruto hangját, aztán sötétség.
… Mikor magához tért kórházban volt. Az ágya mellett a szomorú Kakashi ült. Hirtelen minden emléke visszatért. A férfi felnézett, mintha érezte volna a lány ébrenlétét.
- Sajnálom - suttogta Atma.
- Én is. Mindig hitt abban, hogy lesz egy békésebb kor, de azt már nem élhette meg.
- Gyenge voltam. Ha…
- Nem! Te azt tetted, amit megtehettél. Nem a te hibád volt. Amúgyis hálásnak kell lennünk, hiszen végül legyőzted!
- Miután megölte Jainat.
- Lehet, hogy Jaina-nak ez volt az életünkben a szerepe, ez volt a küldetése.
Atma tudta, hogy Kakashinak igaza van, de ez nem vigasztalta.
- Amúgy gondolom más is történt - kezdte Kakashi. – Nem akartam másnak beszélni róla, amíg veled nem beszéltem.
- Köszönöm.
- De ki?
- Itachi. Ez volt Usachi terve. Azt hittem a régi szokását próbálja meg elérni. Tévedtem.
- Nem hiszem, hogy ezért őt kell hibáztatni - mutatott a lány hasa felé. – Ki tudja, lehet, hogy ő az, aki végleg legyőzi Usachit egy nap.
- Lehet. És veled, a csapattal mi lesz?
- Nos, én végigviszem a csapatott a vizsgákon, aztán, azt hiszem egy időre elmegyek.
- Gaaraék?
- Jól vannak, ők is visszatértek a csapatukhoz. Veled?
- Befejezem én is a vizsgát.
- Ilyen állapotban?
- Héé… ne félts te engem. Ha Usachit túléltem…
Kakashi szomorúan mosolygott, majd bólintott.
- Van valaki, aki már nagyon várta, hogy magadhoz térj – kelt fel.
- Mióta fekszem itt?
- Négy napja. Usachi legyőzése szinte majdnem minden erődet elvette.
- A népem?
- Jól vannak, ők segítettek visszahozni az életbe, de nem maradtak, azt mondták, meg kell oldani Usachi ügyét.
Atma elgondolkodva nézett maga elé. Eközben Kakashi kiszólt és Sasuke lépett be. Atma figyelte a csendes fiút, miközben Kakashi elment. Percekig egyikük sem szólt. Aztán Sasuke közelebb lépett:
- Hogy vagy?
- Megmaradok. És te?
- Jól.
Újabb mély csend, aztán Sasuke az ablakon nézett ki:
- Két nap múlva kezdődik a vizsga. Elhalasztották.
- Addigra rendben leszek. De nem leszünk egy csapatba!
Sasuke bólintott és elindult kifelé:
- Örülök, hogy jobban vagy – mondta és elment.
Atma még nézte a csukott ajtót. Sok mindent veszített ebben a csatában. Behunyta a szemét és még hallotta Usachi nevetését. Még nincs vége.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
